Erdélyi Mór

(1866–1934)

Erdélyi Mór, 1930. Ismeretlen fényképező. Magyar Nemzeti Múzeum

1866. december 3-án született Érsekújváron, apja jómódú kereskedő volt. Családja elszegényedése után Budapestre utazott fényképészmesterséget tanulni, tanoncéveit Ellinger Edénél, a neves fotográfusnál töltötte.

Első önálló műtermét 1891-ben nyitotta meg az Erzsébet tér 18.-ban. Portréfényképészként kezdettől fogva sikeres és keresett volt, műtermét politikusok, arisztokraták, tudósok látogatták. 1894-ben megkapta az udvari fényképész címet, s a következő évben már a királyi család tagjait fényképezte.

Erdélyi a millenniumi ünnepségek (1896) idején minden jelentősebb politikai és társadalmi eseményen jelen volt, fotóit rendszeresen közölték az illusztrált lapok. 1896-ban nyitotta meg második műtermét a Kossuth Lajos utca és Ujvilág (ma Semmelweis) utca sarkán épült bérpalotában.

Az 1890-es évek második felétől egyre gyakrabban fényképezett különféle politikai és társadalmi eseményeket, új épületeket, és műemlékeket egyaránt. Segédei társaságában beutazta egész Magyarországot, végigfényképezte a kastélyokat, tájakat és embereket, néprajzi, építészettörténeti nevezetességek sorát. E képek felhasználásával jelent meg 1909-ben a 680 képet tartalmazó, több nyelvre lefordított „Magyarország” című album. Lankadatlan figyelemmel követte a fővárosban végbemenő változásokat is, szenvedélyesen fotografálta Budapest lebontásra ítélt részeit és új létesítményeit.

A párizsi világkiállításon (1900) munkásságát aranyéremmel jutalmazták.

Az 1900-as évek elejétől Erdélyi a fotográfia alkalmazásának új lehetőségeit kereste. Szorgalmazta, hogy Magyarország nevezetességeiről készített diapozitívjait hasznosítsák az iskolai oktatásban. 1908-ban – diapozitívok, szemléltető képek és taneszközök nagybani előállítására és árusítására, továbbá ismeretterjesztő mozgó-fényképfelvételek készítésére – megalapította az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyárát. Európában elsőként kidolgozta a vetített képes szemléltető oktatás rendszerét.

Erdélyi vezető szerepet játszott a magyar fotográfiai közéletben is. 1926-ban, a Frankfurtban megrendezett nemzetközi fényképészkongresszusra őt delegálták a magyar fotográfusok képviseletében.

Gyakran publikált szaklapokban is. Írásai hűen összegezik pályafutása során kialakult szakmai nézeteit. A fotográfia elsődleges feladatának az ismeretközlést tartotta, de kifejtette, hogy az idegenforgalom fejlődése többek között a fotográfia széles körben való elterjedésének is köszönhető.

Erdélyi Mór, a megszállott fényképész és zseniális üzletember 1934-ben halt meg. Műtermének gondosan katalogizált fényképei, lemezei (közel 150 ezer negatív) nagyrészt megsemmisültek, elkallódtak. Műveiből csupán azok maradtak fenn, amelyek még életében közgyűjteményekbe kerültek.